Regionális Szociális Intézményfenntartó Központ

 

 

Az idős emberek ellátása az egyik legrégebbi eleme a társadalmi gondoskodásnak, szociális ellátásnak. A kor előrehaladtával az ember lelki, és egészségi állapota megváltozik és bár ez a változás minden embernél más és más, általában az idő múlásával mindenkinél jelentkezik, melynek következtében egyre nagyobb mértékben van szüksége segítségre.

Az öregedés folyamata nagyon változatos lehet. Jó esetben a már nem dolgozó, nyugdíjas emberek a rendelkezésükre álló szabadidőt számukra kedves és fontos tevékenységekkel töltik el, hobbijuknak áldoznak, utaznak, társaságba járnak, unokáznak, kertészkednek, stb.. Ezeknek az embereknek az élete, különösen, ha nem nehezítik komolyabb egészségügyi problémák örömteli és boldog.

Sajnos ugyanakkor sokaknak a nyugdíjas évek nem hozzák meg a korábban, még az aktív munka időszakában gyakran emlegetett és vágyott felhőtlen, nyugodt, kötetlen életérzést. Sokan a nyugdíjjal elvesztik életük addigi közegét, és rendezőelvét, aminek helyébe nem kerül más, így a hirtelen megnövekedett szabadidővel nem tudnak mit kezdeni. Ilyenkor gyakorta alakul ki a feleslegesség érzése. Sok nyugdíjas úgy gondolja, csupán terhet jelent szerettei számára. Az ilyenkor magába forduló, a külvilággal egyre kevesebb kapcsolatot tartó idős emberek világa beszűkül, állapotuk mind mentális, mind fizikai értelemben hanyatlik. Ezt erősíthetik fel az időskorral szinte törvényszerűen együtt járó betegségek, egészségügyi problémák, melyek egyre jobban akadályozzák a korábban megszokott tevékenységeket, életformát.

Általánosan igaz, hogy idősebbé válva csökken a teljesítő képesség, romlanak az érzékszervek, gyengül a látás, a hallás, mely változások egyúttal erősítik a biztonság, a rend és változatlanság iránti igény felerősödését, melynek egyik legfontosabb terepe a múlt. Az idősödő ember egyre többször gondol a múltra, bizonyos esetekben a múlt és a jelen össze is keveredik, egyre fontosabbak a korábbi éveket, a fiatalságot, a „boldog időket” felidéző tárgyak, emlékek. A megszokotthoz, ismerthez való egyre erősebb ragaszkodás mellett egyre kevésbé értik a jelent, annak működését, az emberek megváltozott szokásait, viselkedését. Nehezen tudják kontrollálni a számukra ismeretlen új környezetet, attól idegenkednek, nehezen tanulnak meg például használni új eszközöket, még ha azok segítségükre is lennének a mindennapi életben. Mindezek miatt egyre kiszolgáltatottabbá válnak, segítségre szorulnak.

A Regionális Szociális Intézményfenntartó Központ (RESZIK) a Tábita Alapszolgáltatási Központ működtetésével végzi feladatait alapvetően a budapesti, ajkai, esztergomi, pécsi, soproni, szombathelyi, tapolcai, tatabányai, téti, verőcei és mátészalkai telephelyen, de ennél sokkal szerteágazóbb működési területen. A szolgáltatás alapvető célja, hogy az ellátást kérő otthonában önálló életvitelének megfelelő gondoskodást nyújtson, valamint megoldja az ellátott egészségügyi, mentális, vagy egyéb állapotából származó problémákat. A házi segítségnyújtás feladata elsősorban olyan személyek otthonukban történő gondozása, akik önmaguk ellátására saját erőből már nem képesek.  A fenntartó feladatának tekinti saját szolgáltatásainak minőségi színvonalon tartását, az ellátás és a prevenció hatékonyabbá tételét, s ennek érdekében külső szakmai kapcsolatokat épít ki. Szociális gondozók foglalkoztatásával a lakásukon, lakókörnyezetükben nyújt szükség szerinti segítséget a rászorulóknak, ezzel segítve és valósítva meg önálló életvitelük minél hosszabb ideig történő fenntartását. A szolgáltatás feladata a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben előírt, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendeletben részletezett szakmai tartalmú házi segítségnyújtás megszervezése úgy, hogy a szolgáltatás elérhetősége, minősége megfelelő színvonalú legyen az adott, teljes ellátási területen.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltoztak a generációk közötti viszonyok, amely új együttélési szabályok, alkalmazkodási technikák létrejöttét és a szolidaritás formáinak változását vonták maguk után.  Ezek a változások erőteljesen érintették a szociális ellátórendszert is, mivel az időskorúak arányának növekedésével egyre sürgetőbben jelentkezett a gondozás iránt megnövekedett igény, amelyre a Magyarországon megszokott kétkeresős családmodell csak kevéssé alkalmas. A lakosság szociális biztonsága érdekében halaszthatatlanná vált az önkormányzatok részéről kötelezően nyújtandó, mégis sok településen hiányzó házi segítségnyújtás alapszolgáltatásának elindítása. Az időskorúak aránya növekvő, sokan egyedül élnek, krónikus betegségtől szenvednek vagy rokkantak, egészségügyi és szociális problémái súlyosak. A Tábita célja az, hogy gondoskodó, komplex szolgáltatást nyújtson és lehetőség szerint a problémákat az ellátottak saját környezetében oldja meg. Elsősorban a segítségre szorulók elvárásainak kell megfelelni annak érdekében, hogy az ellátottak életük utolsó szakaszát minél nagyobb örömben és megelégedettségben éljék meg abban a tudatban, hogy nincsenek magukra hagyva.

A Tábita Alapszolgáltatási Központ működtetésének célja az, hogy megteremtse a tevékenységi köréhez tartozó szociális feladatok ellátásához tartozó, ahhoz szükséges szervezeti keretet. Feladata, hogy biztosítsa az ellátási területen a szolgáltatás egységes irányítását, annak arányosan magas színvonalát. A házi segítségnyújtás tevékenységei és résztevékenységei szociális segítésre, gondozási és ápolási feladatokra terjednek ki. A házi segítségnyújtásban tevékenykedő munkatársak – elsősorban a gondozó – együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást biztosító intézményekkel, oktatási létesítményekkel, érdekvédelmi, civil és egyházi szervezetekkel.          

Mint azt a demográfiai előrejelzések is mutatják, Európa egyik legnagyobb jövőbeli kihívását a társadalom elöregedése jelenti. Magyarországon, noha hazánk közepesen elöregedő országnak mondható és a probléma nem olyan mértékű, mint mondjuk Németországban, szintén komoly nehézségeket okoz és fog okozni a jövőben e sajátos demográfiai jelenség. A KSH előrejelzései szerint 2060-ra, a ma a teljes népesség 17,2%-át kitevő 65 év felettiek aránya elérheti a 30%-ot is. A 2014-ben 4%-ot képviselő 85 év felettiek aránya pedig, szintén 2060-ra, akár 13% is lehet. Az aktív, kereső korosztály arányának csökkenése és a segítségre szoruló idősek arányának növekedése komoly ellátási terhet ró a társadalomra, a segítő szervezetek jelentősége ezért egyre jobban megnő.

A RESZIK munkatársai azért dolgoznak, hogy erre a kihívásra hatékony, és eredményes szolgáltatásokkal tudjanak választ adni.

 

 

Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület

 

A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület 2005 nyarán alakult Bogdán Piroska alapító elnök vezetésével azzal a céllal, hogy a magyarországi romák társadalmi integrációját, elsősorban a kulturális értékeik bemutatásával segítse elő. Az alapítók elsősorban hagyományőrzés, tehetségkutatás, kulturális rendezvények szervezése céljából fogtak össze, de az alapítvány szerinti tevékenység ennél szélesebb körű volt, gondolva arra, hogy egy olyan szervezetet hoznak létre, amely folyamatosan fejlődik, tényleges tevékenységet folyamatosan bővíti. 2012-től Jakus László látja el az elnöki feladatokat. az egyesület jelenleg érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális társadalmi szervezetként működik. A szervezet kiemelt működési céljai közé tartozik a magyarországi roma kultúra népszerűsítése, a hátrányos helyzetű roma emberek segítése, roma tehetségek felkutatása és támogatása, a roma hagyományőrzés elősegítése illetve segítségnyújtás az oktatásban hátrányt szenvedett roma fiataloknak.

További feladatai közé tartozik a megfelelő társadalmi és érdekképviseleti kapcsolatok kialakítása, együttműködés más országos és helyi szervezetekkel, különböző sport és kulturális programok lebonyolítása, hagyományőrző előadások megszervezése, alkotóműhely létrehozása, illetve a kortárs roma tehetségek felkutatása.

A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület sokrétű tapasztalattal rendelkezik a roma szervezetekkel való kapcsolattartás terén, így fontos feladatának tekinti egy roma szervezetekből álló hálózatnak létrehozását, valamint a cigány közösségek és szervezetek segítését, együttműködésének generálását.

Az egyesület 2010 óta pályázik Európai Uniós forrásokra, amelyek keretében mind területi lefedettségében, mind pedig tevékenységében hatalmasat nőtt a szervezet. Oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, környezetvédelmi. érdekképviseleti projektek megvalósításával, alternatív roma integrációs programok tervezésével, megvalósításával az ország több járásában, településén sikerült a hátrányos helyzetű embereket (köztük nagy részben romákat) segíteni.

A szervezet hatalmas szakmai potenciált halmozott fel a projektekben együttműködő szakemberek segítségével, illetve az együttműködő önkormányzatok, önkormányzati, állami intézmények, szervek, civil szervezetek, önkéntesek, valamint a tagság segítségével nagyon nagy és mély társadalmi beágyazottságnak örvend.

Az egyesület 2007-ben Győr Város Kisebbségekért díját vehette át, a szervezet akkori elnöke (Bogdán Piroska) 2011-ben megkapta a miniszterelnöktől a Kisebbségekért díjat.

A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület tagja a Roma Koordinációs Tanácsnak, valamint az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Kerekasztal romaügyekkel foglalkozó tematikus munkacsoportjának.               

 

 

Koroncó település Győrtől DNY-ra kb. 10 km-re fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győrnél (Ménfőcsanaknál) jobbra kanyarodva 7 km-re található meg.

 

Története
Leletek bizonyítják, hogy a település az őskőkor legvégső szakaszában már lakott hely volt.
Első okleveles említése Koroncónak 1207-re kelteződik. Régészeti szempontból a megye egyik legértékesebb, leggazdagabb települése. A XIII. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczóy és Újszászy családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel. Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott. A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, hódolt falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.

1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.
A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.

Feljegyzések szerint a holt testek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.
Élet erejét a legújabb kori történelem politikai döntései sem tudták megtörni: tovább fejlesztésre nem tervezett faluként lakosságszáma növekedett, s növekszik ma is (1990-ben 1812 fő, 2001. január 1-én 1905 fő , 2010-ben 2006 fő). A néhai zsákutca-jelleg is megváltozott mára, a község Győr, Rábapatona, Tét irányában átjárható, Győrszemere felé pedig 1800 méter kiépített út hiányzik a normális összeköttetéshez.

 

Mai élete
A táj fontos alkotóelemei a folyók, vizek. A Marcal, a falut kettészelő Bornát-ér, a határt behálózó erek. A 2680 ha közigazgatási területből 190 ha a belterület. A külterület túlnyomó része szántó, de jelentős erdő területek, szőlő, gyümölcsös is van.
Koroncó-Zöldmajorban működik az értelmi fogyatékosok intézete. 1980-ban létesült a községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A Faluban 1999-ben indult meg a vezetékes gázszolgáltatás.
A községnek 1997 óta van címere, zászlója melyek a Honfoglalás 1000 éves évfordulóján a Hősi Parkkal együtt készültek el.

 

 

 

Facebook elérhetőség